2017. 03. 29.

3 év, ünneplés, sztorizgatás, szeretet!

Hey dearies!

Nem is tudom, mit mondjak. Ez a nap elég különleges számomra és a blog számára is (nem csak azért, mert hosszú kihagyás után megint van poszt). Pont három évvel ezelőtt (2014. 03. 29.), pár hónappal azután, hogy elkezdtem tevékenykedni itt, a bloggeren is, megnyitottam a blogot. Azóta elég kevés oldalam élte túl, szóval nagyon büszke vagyok erre, még akkor is, ha voltak kisebb-nagyobb kihagyások. Szóval most picit szeretném ezzel a poszttal összegezni és megköszönni mindenkinek az eddig történteket! Love you all. ♥


Nagyon boldog születésnapot!


Igazából az ötlet elég hamar megszületett. Emlékszem, akkor még napi szinten találtam ki új blogokat (amiknek csak egy kis része jött létre, azóta pedig ez inkább történeteknél van így). Akkor még nem foglalkoztam fejlécekkel és kinézetekkel, szóval egy csoportban kérdeztem körbe, hogy valaki csinálna-e nekem egy képet. Többen is jelentkeztek, de valami baja volt épp a facebooknak, és senki nem kapta meg az üzenetemet. Viszont sikerült felvennem e-mailben a kapcsolatot Luna Grott-tal, aki még aznap meg is csinálta nekem, szóval az akkori túlbuzgó énem másnap meg is nyitotta a blogot. Egyébként az url cím (csak egy üzenet), illetve a blog „mottója” az jelképezte, hogy az írók csak egy chates jelzést kapnak, hogy a blogjukat ajánlottam. Itt láthatjátok az akkori kinézetet.



Nem tudom, ki emlékszik rá, de régebben még nem címkékkel láttam el a kikerült blogokat, hanem tíz kategóriába osztottam őket (blogmagazinok, design, egyéb, fanfiction, fantasy/misztikus, gimis, gyilkosos/horror, kreatív, romantikus és sztáros blogok). Az eredeti elgondolás az volt, hogy a blogok számozva kerülnek fel, aztán az adott kategória menüpontjában kapnak egy Top 10-es listát, úgymond rangsort (bár az eredeti ötletet, hogy a legjobbak „díjat” kapnak, elvetettem). Az elején még tényleg gyakran jöttek a posztok (naponta több is), aztán lassan kezdtem én is kifogyni, meg kevesebb időt is tudtam ráfordítani. Még 2014 szeptemberében Khyira csinált egy csodaszép új kinézetet, amivel utána tovább is folytattam az oldalt:




Év vége felé tartottam egy kisebb szerkesztőfelvételt, ami sajnos nem bizonyult sikeresnek, utána próbáltam egyedül továbbvinni az oldalt. Végül 2015-ben, pár héttel az első szülinap előtt csatlakozott hozzám Ropi. Miután ketten se boldogultunk, bekerült Rina és Lexie, az oldal pedig újfent új kinézetet kapott. Végül eltűntünk, én pedig augusztusban jelentkeztem megint, tiszta lappal, egyedül. 

Az első, ami alatt a blog nem igazán üzemelt.

Az egyszerűítés előtti utolsó kinézet

Akkor történt az első frissítés. Rájöttem, hogy a blogokat nem lehet összehasonlítani, kategóriákba beosztani meg pláne nem, így akkor jöttek a címkék. A régebbi blogokat, amik már nem feleltek meg az oldal feltételeinek, leszedtem, a bejegyzéseket feljavítottam, és újult erővel vágtam neki. Októberben jött Barby, aki azóta is aktív és buzgó tagja a blognak, amit innen is nagyon köszönök neki (♥). A 2016-ot szintén friss csapattal kezdtük, csatlakozott Bells, aki elhozta nekünk a sportos blogokat; Charlotte, aki lelkes segítőmként mindig altív volt; és Merci, aki még több színt vitt a blogok tengerébe. Innen is nagyon hálás vagyok nekik, amiért hónapokig támogatták az itteni munkát, és sajnálom, hogy végül egyikük sem maradt. Májusban megérkezett a mostani csapat: Amaya (akkori nevén még Chloe), aki rengeteg újdonságot mutatott; Maffia, aki aktív olvasóként nagyon sok blogot ismert; és Lia (korábban Leah), aki lelkesen segített, akinek ezt a mostani csodálatos designt köszönhetjük, és bár jelenleg csak háttérmunkát végez, remélhetőleg hamarosan vissza tud térni közénk. Még akkor átnéztük újra a régi bejegyzéseket (még mindig örök hálám Barbynak, aki az akkori 100+ kikerült bejegyzést majdnem egyedül átnézte), picit frissítettünk a kinézeten (mind a bejegyzések, mind az oldal terén) és azóta megpróbálunk aktívak lenni.

Sajnos a designt elfelejtettem leotózni, így csak a fejléc van meg. Lia csodája előtti művem.


Sajnos az utóbbi időben megint elmaradoztunk, viszont kihasználtuk ezt az időt arra, hogy rendbe szedjük magunkat. Ezúton is szeretnénk megmutatni és megköszönni mindazt, amit kaptunk és elértünk:

129 feliratkozó

154 facebook like

74 669 megtekintés

153 poszt

143 blog (korábbi törlések után)

3 év
(összeállítva: 2017. 03. 29.)
Számomra ezek hihetetlen adatok, köszönöm ♥

Ezután az ünneplős, sztorizgatós, megköszönős poszt után szombaton érkezünk egy másikkal, amiben egy pár újítást írunk le, és bár a hivatalos újranyitás ma van, posztok majd csak utána lesznek. Készülünk nektek egy tartalomjegyzékkel, egy-két újdonsággal, és persze rengeteg jó bloggal. Addig is nagyon-nagyon köszönöm nektek ezt a három évet, minden követőnek, minden blogírónak, minden segítő embernek, és legfőképp Amayának, Barbynak, Maffiának és Liának, akik most is azon vannak, hogy minél jobb tartalmakkal tudják megtölteni ezt a kis zugot. Azóta, mióta három éve megnyitottam, rengeteg mindenen keresztül ment, de még itt van, és remélem, még jó pár évig itt is marad! Még egyszer boldogságosságot! ♥

Love, a meghatódott, hálás, kivételesen motivált és épp csillámpóni-üzemmódban pattogó Lyla

2016. 08. 19.

A papírfecnis fiók

Üdvözlés:



Üdvözöllek A papírfecnis fiókon!
Daremo vagyok: egy huszonéves egyetemista, aki írópalánta.
Itt a novelláimat, regényeimet és az alkotással kapcsolatos cikkeimet olvashatod.

Jó szórakozást!

Miért ajánlom? 
Mert az oldalon fellelhető novellák egytől egyig a lelkembe gázoltak, összetiportak és elgondolkoztattak, és nem egyszer fordult elő, hogy a sokktól még lélegezni is elfelejtettem. Minden rövid történetnek sajátos hangulata és sajátos témája van. Néha kicsit elvontak, de a lényeg az, hogy nagyot ütő mondanivalójuk van. A blogra feltöltött, írással foglalkozó cikkekből pedig mindenki sokat tanulhat, hiszen egy olyan ember kezei közül kerültek ki, aki ilyen tapasztalt ilyen téren. Személyes kedvenceim az idegesítő bloggerszokásokat boncoló posztjai, amik egyrészt humorosak, másrészt pedig őszinték és igazak.



Maffia

2016. 07. 23.

GinnEase

Egy kis ismertető:
A nevem Ginny Deliza. Egy kollégista, cica- és kaktuszimádó lány vagyok, aki szeret olvasni és sorozatokat nézni. Pesszimista, de mindig vidám, és humoros. Szeretek nyitott szemmel járni a világban, és ezt megpróbálom visszaadni a blogon is. Remélem, követsz majd, és tetszeni fog, amit itt látsz és olvasol!

Miért ajánlom?
Mert ez egy nagyon igényes, nagyon kellemes stílusú és nagyon színes blog. Az oldalra felkerülő kritikák (amik olykor sorozatokat, máskor könyveket vesznek górcső alá) alaposak és éles szemmel vannak megírva, tehát nem csak a pozitív dolgokra fektetnek hangsúlyt. Továbbá fellelhetőek személyesebb hangvételű tagek vagy kihívások, illetve komolyabb témát boncolgató, motiváló és elgondolkodtató írások. 


Maffia


2016. 06. 14.

The Secrets of the Forest

Fülszöveg
Te mit tennél, ha kiderülne, hogy a londoni házat elhagyva, egy ősi legenda övezte ír kisvárosba kell költöznöd a több száz éves családi birtokra, és hogy a legenda a te üküknagymamád haláláról szól, aki akár az ikertestvéred is lehetne? Nos, valószínűleg nem kezdenél őrült küldetésbe, hogy fényt deríts a legendára, és az ősöd különös halálára. Az önfejű és makacs Elena Tisdale azonban pontosan ezt teszi. Közben belekeveredik a két alapító család - a Donovanok és a Sullivanek - ősi harcába, akiknek mind van egy-egy eltérő elméletük arról a bizonyos gyilkosságról. De vajon kiben bízhat meg? Fény derül valaha is a titokra vagy Elena az életével fizet a kíváncsiságáért? Mi lapul az erdő mélyén, amitől mindenki retteg? Titkok. Szerelem. Árulás. Halál. Deríts fényt a titokra a The Secrets of the Forest sorai által.

Miért ajánlom? 
Szereted a krimit, a gyilkosságot, a vért, a viszályt, a titkokat, a nyomozást? Egy igazán egyedi és érdekes történetet szeretnél olvasni? Esetleg érdekelnek a több évados történetek? Akkor ezt neked találták ki! Vivi egy különleges világba kalauzol el minket, ahol mindennapi a gyilkosság, az árulás, a titokzatosság. Tarts vele, és leld meg te is a titkot!


Ölel mindenkit,
Lia

2016. 06. 12.

Out of Reach

Melbourne utcáin...:
Nicolette magának való, makacs leányzó, ki a múltját megkeserítő alakok miatt meggyűlölte az emberi fajt. Nem álldogál órákig a tükör előtt, hidegen hagyják a férfiak, két macskájával éppen olyan életet él apró lakásában, amilyet mindig is szeretett volna. Ryan társasági lény, szellemileg a gimnáziumban ragadt huszonéves, aki három hozzá hasonló, női érintésre éhes sráccal rója a nagyváros utcáit, minden éjjel más ágyában ébredve. Látszólag ők ketten ég és föld, csakhogy van bennük némi közös: nem kajtatják az igazit, a szerelmet tévhitnek tartják és irtóznak a házasság puszta gondolatától. Útjaik talán sosem keresztezték volna egymást, ha nincs az a fogadás...
Miért ajánlom?
Mert ez a blog egyszerűen profi. A történet páratlan, és hihetetlen pontosággal, jó emberismerettel mutatja be két ember jellemét és fejlődését, és azt, hogyan fonódik egybe ennek két különböző, de mégis hasonló karakternek az életútja. A szereplők elevenek, Nicolette őszintesége elsöprő, Ray pedig egy nem mindennapi álompasi a maga bunkóságával, a mögöttük felsorakozó mellékszereplők pedig mindnyájan szórakoztatóak. Szóval ajánlom ezt azoknak, akik nem feltétlen egy rózsaszín szerelmi történetre vágynak, hanem annál sokkal többre, és szeretnének megismerkedni egy imádnivaló párossal.


Én most leküzdhetetlen vágyat érzek, hogy újraolvassam a blogot, remélem, nektek is meghoztam a kedveteket. :3
Maffia

2016. 06. 08.

Reckless Life

Sziasztok!

Egy másik kedvenc blogom ajánlóját hoztam, remélem nem bánjátok.

Fülszöveg:
1985, Los Angeles, West Hollywood
Nehéz az út a sikerig - a Guns N' Roses sem kivétel. A nyolcvanas évek Los Angelesében számtalan feltörekvő rockbandát kell túlszárnyalniuk. A hírnévért meg kell küzdeni - és milyen áron? Bulik, balhék, lányok, drog, pia, kudarcok, próbálkozások, és a mindent megváltoztató zene. Nincstelenül megélni abban a csúf és agresszív világban. Olyat alkotni, amilyet még soha, senki nem volt képes. A legmélyebb poklot is megjárni, kizárólag a zene kedvéért. Ebbe a mocskos, és rockbandáktól hemzsegő világba került bele Zoe, aki szakadt punkként, pénz nélkül, egy gitárral a kezében próbál meg helytállni a nyolcvanas évek Los Angelesében. Egyetlen ismerősei ez a banda - akkor még egyikük sem sejti, hogy a Guns N' Roses örökre beleírja magát a történelembe. Az út a sikerig azonban hatalmas nehézségekkel jár...
Miért ajánlom?
Személy szerint eddig nem sok Guns N' Roses témájú történettel találkoztam, és ha jól tudom, ez volt a legelső ilyen blog. Rose rendkívül könnyed, élvezető stílusban ír, a történet gördülékeny, vicces, ugyanakkor megvannak benne a nehezebb helyzetek is. A karakterek szerethetők, vadak, lazák, és nem utolsó sorban végtelenül egyediek. Más, mint amit eddig olvashattunk. A design egyszerű, de nagyszerű, letisztult. Az egész blog úgy igényes, ahogy van. Jómagam is olvasója vagyok, és az egyik személyes kedvencem.


Ölel mindenkit,
Lia

Catching Sunshine

Sziasztok!


Íme, az első ajánlóm, melyben az egyik kedvenc íróm blogját hoztam.
Fülszöveg: 
Sunshine Rodriguez bérgyilkos, Miami bűnözőinek legkegyetlenebbike. Egy fiatal nő, akinek különleges képességei ismeretlenek a Savant Hálózat előtt és akit még soha senki nem kapott el. Victor Benedict, a lenyűgöző telepatikus hatalommal megáldott FBI ügynök, élete egyik legnehezebb ügye előtt áll: a miami-i bűnözők vezetőjét elkapva le kell kapcsolnia a Szövetséget, a leghatalmasabb savant bűnszervezetet az Államokban. És csak egy út vezet a célig: Sunshine. A szabályok egyszerűek. Egy bérgyilkos soha nem hagy nyomot maga után. Egy FBI ügynöknek mindig a küldetés az első. Ám ez egyszer a savant világ beleszól az életükbe.

Miért ajánlom?

Ezt a történetet még nem olvastam, csupán egy-két részt, ami egy versenyhez kapcsolódott, de az íróját jól ismerem, és tudom, hogy rendkívül igényesen dolgozik. Sok helyről hallottam már a hírét, hogy mennyire jó, élvezhető és egyedi a történet. Eddig csak ezzel az egy Lélektársak fanfictionnel találkoztam. Riri is odafigyel minden részletre, kidolgozott, egyedi, igényes, rendezett munkát ad ki a keze közül, ráadásul nemsokára a befejezéssel teljes lesz a történet. A blog külseje is gyönyörű, mely Sam Row munkája.


Ölel mindenkit,
Lia