Sziasztok!
Ma egy olyan ajánlót hoztam, aminek a történet már akkor megfogott, amikor még pályakezdőként a trailert elkészítettem a blog írójának.
Fülszöveg:
„Mindig az kell, aki eldobhat. Akivel bizonytalan lehet minden, az életem és a fájdalmam. Aki nem jön túl sokszor, így megunni sem tudom. Aki nem ad sokat, ezért mindig többre és többre vágyom. Szenvedek. Valahogy biztos elutasít magától. És még azt is megtanulom takarni, hogy mennyire félek, mert a biztos is lehet majd egyszer bizonytalan, és ezt nem lehet kiszámítani. Bekövetkeztekor pedig még jobban fájna. Én inkább azt akarom, hogy a bizonytalan váljon biztossá. Néha képtelenség megmagyarázni engem. Van, hogy nem tudok hinni, mint most, és létezik olyan pillanat, amikor elhiszem, azt, hogy változhatnak az érzései irántam. Eldobhat, és meg is fogja tenni. Ne hidd, hogy valaha is biztossá válik!”
Miért
ajánlom?
Van benne valami, ami beszippant, ami magával ragad, és már
csak azt veszed észre, hogy a sztori végére is értél. Mitől
ilyen különleges? A nem hétköznapi alapfelállástól, a
szereplőktől, az író stílusától. Ki olvasott már olyan
történetet, amiben a főszereplő érzi, hogy többre van szüksége,
amit a barátja nem adhat meg a számára, de mégis vele van? Hamis
csókokkal és hamis ölelésekkel ajándékozza meg, de többre
vágyik, azonban ő sem tudja, hogy mi az a megfoghatatlan dolog, ami
hiányzik az életéből. De vajon ki lesz az a személy, akitől ezt
megkaphatja?
xx
Merci
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése